Ahogy korábbi cikkeinkben megismertük, Patandzsali astanga jóga rendszerének első lépcsőfokai a jamák és a nijamák. A jamák (Ahimsa, Satya, Asteya, Brahmacharya, Aparigraha) a külvilággal való etikus kapcsolatunkat szabályozzák. Most, hogy ezt az alapvető külső rendet megteremtettük, ideje befelé fordulni.
A nijamák az önmagunkkal való kapcsolatunkat, a belső tisztaságot, fegyelmet és spirituális gyakorlást mélyítik el. Ezek az elvek segítenek abban, hogy a belső világunkat is harmonikussá és kiegyensúlyozottá tegyük, megalapozva ezzel a jóga további, mélyebb szintű gyakorlatait. Kezdjük az első két nijamával: a Sauchával (tisztaság) és a Santoshával (elégedettség).
A Saucha szanszkrit szó, jelentése tisztaság. Ez nem csak a fizikai higiéniára utal, hanem sokkal inkább a test, az elme és a beszéd tisztaságára. A jógafilozófia szerint a tisztaság alapvető fontosságú a belső béke és a spirituális fejlődés eléréséhez.
Saucha a mindennapokban:
Patanjali (Jóga-szútrák, 2.40): „A tisztaságból a saját testtel szembeni közömbösség és másokkal szembeni nem-ragaszkodás fakad.”
Ez azt jelenti: a belső és külső tisztaság segít abban, hogy ne ragaszkodjunk túlzottan a külsőségekhez és a másoktól való függéshez.
Saucha a jógaszőnyegen:
Személyes tapasztalat: A tér ereje
Saját magamon azt figyeltem meg, hogy fontos az a tér, ahol és amiben gyakorlok. Ha a tér tele van sok mindennel, akkor önkéntelenül is azzal vagyok elfoglalva, hogy azokat nézegetem, de hogyha a tér letisztult, csak az éppen használatos eszközök vannak benne, akkor jobban tudok magamra koncentrálni.
Egy másik példával is tudok élni, ami nem kifejezetten „jógás”, de a mindennapjaim része. Ez pedig a munkahelyi íróasztalom rendezettsége. :-) Könyvelőként viszonylag elég sok papírral dolgozom a nap folyamán, sok irat, mappa fordul meg a kezemben. Amikor az asztalom kezd tele lenni mindenféle iratokkal rendszerezés és elpakolás nélkül, akkor megszokott jelenni egy belső feszültség és koncentrációvesztés, mert azt figyelem, hogy mennyi minden van szétpakolva. Így azt gondolom, nem csak a jógaszőnyegen és térben, de azontúl is fontos a „tisztán” tartott terület.
A Santosha (elégedettség) a második nijama, és talán az egyik legfontosabb a mai világban, ahol állandóan a "többre" vágyunk. A Santosha nem azt jelenti, hogy passzívan elfogadunk mindent, hanem azt, hogy kiegyensúlyozottan és hálásan tekintünk arra, amink van, miközben továbbra is törekszünk a fejlődésre.
Santosha a mindennapokban:
Patanjali (Jóga-szútrák, 2.42): „Az elégedettségből a legmagasabb boldogság fakad.”
Santosha a jógaszőnyegen:
A jógaszőnyegen a Santosha gyakorlása mélyebb szintű önelfogadáshoz vezet: elfogadni a testünk aktuális állapotát, korlátait és erősségeit. Nem kritizálni magunkat, ha egy póz nem sikerül úgy, ahogyan szeretnénk, hanem hálásnak lenni a lehetőségért, hogy gyakorolhatunk.
Személyes tapasztalat: Tudatos vásárlás
Többször megfigyeltem magamon, hogy nőként bele tudok esni abban a hibába, hogy hiába van x darab ruhám (amik teljesen jók), mindig ha meglátok valami újat, ami megtetszik, akkor jön a késztetés, hogy ezt meg kell vásárolnom.
Az elmúlt egy évben erre is próbálok tudatosan odafigyelni, hogy tényleg csak akkor vásároljak új ruhát, ha valóban szükségem van rá. Nem mondom, hogy mindig sikerül, de dolgozom rajta. :-)
A Saucha és a Santosha – a tisztaság és az elégedettség – alapvető pillérei a belső fejlődésnek. A test, az elme és a környezet tisztán tartása, valamint az, hogy hálásan fogadjuk azt, amink van, segít minket egy kiegyensúlyozottabb, békésebb és boldogabb élet felé.
Gondold át ma: Hogyan tudnád jobban beépíteni a Sauchát vagy a Santoshát a mindennapjaidba és a jógagyakorlásodba?
Heti kihívás tőlem neked:
Következő rész:
A következő alkalommal tovább haladunk a nijamák között, és megismerkedünk a Tapasszal (önfegyelem, belső
tűz), a Svadhyayával (önvizsgálat, tanulmányozás) és az Ishvara Pranidhanával (isteni felajánlás, a Létező
elfogadása).