Érezted már úgy a mindennapok mókuskerekében, hogy jól esne végre gombnyomásra leállítani a fejedben cikázó gondolatokat? A rohanó életritmus, a folyamatos képernyőidő és a napi stressz miatt egyre többen vágyunk egy olyan helyre, ahol nem kell megfelelni, csak létezni. A jógatáborok és elvonulások pontosan ezt a menedéket nyújtják: nem pusztán fizikai mozgást, hanem valódi feltöltődést és belső csendet. De miről szólnak pontosan ezek a táborok, kinek valók, és hogyan néz ki ez a gyakorlatban?
A jógatáborok elsődleges célja a kiszakadás a mindennapi mókuskerékből, a testi-lelki feltöltődés és az elmélyülés. Nem egyszerűen fizikai edzésről van szó, hanem egy olyan holisztikus élményről, ahol a résztvevők lassabb tempóra váltanak, tisztázzák a gondolataikat, és közelebbi kapcsolatba kerülnek önmagukkal.
Kényelmes ruházat, saját matrac (ha van), nyitott hozzáállás, és a digitális eszközök háttérbe szorítása.
Hatalmas az igény, a jógatáborok piaca kifejezetten virágzik mind a résztvevők, mind az oktatók oldaláról. Ez a magas igény a következő okok miatt lehetséges:
Az augusztusi hosszú hétvégén elindultam az első jógatáboromba, hosszas nézelődés után. A tábor időpontja és a helyszín (Balaton-felvidék) nagyon kedvező volt, illetve az egyik oktató lány munkásságát ismertem jobban, így úgy gondoltam jó lehetőség lesz megtapasztalni, milyen is egy tábor/elvonulás. A tábort Stefán Nikolett (Őt ismertem) – a Samadhi Jóga Stúdió vezetője és oktatója – és Varga Noémi – Samadhi Jóga Stúdió oktatója és a Yoga Loft Gödöllő vezetője – tartotta.
Már előre megkaptuk a napirendet, hogy mikre számíthatunk. A programok között szerepelt napi két jóga óra, esti hangfürdők, közös vegán étkezések (amit Slezák Zsuzsi készített elő és alkotott meg számunkra – minden nagyon finom és ízletes volt), fagyizás a Balatonnál, kirándulás, séta, illetve közös esti vacsora egy Balatonhoz közeli étteremben az utolsó este.
Az első nap délután 16 óráig volt lehetőség a megérkezésre, ahová közösen a gyakorlókkal együtt mentünk le autókkal. Azt kell mondjam nagyon nagy szerencsém volt, mert az útitársam személyében (aki végül a szobatársam is lett 🙂) egy nagyon kedves, pozitív, nyitott személyiségű hölgyet ismerhettem meg. A vele töltött idő nagyon kellemesen telt végig, jókat tudtunk beszélgetni egymással. A táborban összesen 16-an voltunk gyakorlók vegyesen (5 fiú volt). Nagyrészt sikerült mindenkivel beszélgetnem, megtudni, ki miért érkezett a táborba. Sokaknak ugyanúgy ez volt az első, vagy második tábora, így érdekes volt megtapasztalni ezt az új élményt, érzést közösen.
A gyakorlások közül az első reggeli gyakorlást emelném ki, ahol a napüdvözleteken volt a hangsúly, amit egy mantrával végeztünk több körön át. Az egyik legjobb napindító volt és megalapozta a nap hangulatát is. Amit még megemlítenék, az a kartámaszos workshop/óra az egyik délutáni gyakorlásról. Régóta gyakorlok hasonló tartásokat kisebb-nagyobb sikerekkel, így számomra ez egy nagyon jó mélyítése volt a folyamatnak, hogy hol is tartok ebben.
Az utolsó esti vacsora Zánkán volt a Neked Főztem étteremben, ahol a vacsora alatt végig élő handpan zene játék szólt. Kifejezetten passzolt a vacsoránkhoz. 🙂 Az étterem hangulatos volt, az ételek finomak voltak, a kiszolgálás is teljesen megfelelő volt, és a vacsorát sikerült naplementében elfogyasztani, ami plusz élményt nyújtott nekünk. A zánkai vacsoráról készült hangulatos videót itt tudjátok megnézni! (Aki szemfüles, észrevehet a videón, amint éppen képet készítek a naplementéről.)
A négy nap alatt amit megtapasztaltam magamon, hogy a belső csendet, nyugodtságot, tiszta gondolatokat nagyon könnyű volt fenntartani. Ez valószínűleg köszönhető volt a helyszínnek, magának a programoknak, illetve annak, hogy én magam milyen céllal érkeztem meg a táborba. Azt gondolom, hogy mindannyian arra törekszünk, hogy ebből a rohanó világból valahol magunkban megmaradjon a belső csend és a tiszta gondolatok.
A mindennapokban, amikor az embernek feladatai, munkája és egyéb más teendője van, nehezebb ezt az állapotot elérni és fenntartani, mert sok külső inger van, ami ezt „megakadályozza”. Számomra a legnagyobb tapasztalás és tanulság ebből a táborból, hogy amit ott megtapasztaltam belül, azt a mindennapok rohanó zaja mellett is próbáljam megtartani, mert ez valójában csak rajtam múlik, hogy én egy nyugodt belső, csendes állapottal rendelkezem-e vagy sem (de természetesen tisztában vagyok vele, hogy ezt nem ilyen könnyű adott helyzetekben kivitelezni, nekem sem sikerül mindig).
A jógatáborok igazi varázsa tehát nem a tökéletesen kivitelezett ászanákban vagy a hangulatos helyszínekben rejlik, hanem abban a belső békében, amit magunkkal viszünk hazatéréskor. Bár a hétköznapok ingerei és feladatai gyorsan visszahúznak a valóságba, a táborban megszerzett belső csend és tisztaság iránytűként szolgálhat. Végső soron rajtunk múlik, hogy a matracról lelépve mennyi nyugalmat engedünk meg magunknak a mindennapi zajban – de egy ilyen elvonulás megadja hozzá a tökéletes kezdőlökést.
Ha érdekel, pontosan mi történik a testünkben és az agyunkban, amikor időt töltünk a szabadban, olvasd el a természet gyógyító erejéről szóló cikkemet. És ha egy hétvégi elvonulás helyett inkább egy könnyedebb, szabadtéri alkalomra vágysz Budapesten belül, ott a helyed a Kopaszi-gáti szabadtéri jógaóránkon is.