Amikor a „jóga” szót halljuk, a legtöbbünknek egy csöndes stúdió, egy kényelmes matrac és a fizikai gyakorlatok, az ászanák jutnak eszébe. De elgondolkodtál már azon, mi történik akkor, amikor feltekerjük a matracot és kilépünk az utcára?
A jóga valójában nem egy egyórás fizikai edzés, hanem egy 24 órás életmodell. Egy olyan belső iránytű, amely az étkezésünktől kezdve a gondolatainkon át a napi rutinunkig mindent átölel. De hogyan találkozik ez az ősi, keleti filozófia a rohanó nyugati mindennapokkal, a modern Indiával és az ashramok hagyományával? Valóban járható út ez a 21. századi ember számára, vagy csak egy romantikus illúzió?
A jógikus életmód lényege a tudatosság, az egyensúly (szattva) és a kapcsolódás – mind a saját testünkkel, mind a környezetünkkel. Nem csupán napi 60 perc mozgásról van szó, hanem egy teljes életfelfogásról:
Nyugaton a jóga kezdetben főként testmozgásként (fitness) terjedt el, de az utóbbi években kiéleződött az igény a mélyebb, mentális tartalomra.
Indiában a jógikus életmód gyökerei mélyek, de a jelenlegi kép nagyon összetett.
Igen, de nem dogmatikusan. A mai rohanó világban szinte lehetetlen egy ősi ashram szigorú napirendjét követni (hajnali 4-es kelés, órákig tartó meditáció, teljes elvonulás a társadalomtól). Azonban a jógikus életmód nem a tökéletességről, hanem a fokozatosságról és a fenntarthatóságról szól.
Mit jelent ez a gyakorlatban? (A rugalmas megközelítés)
Az ashram (ásram) szó a szanszkrit srama gyökből ered, ami munkát vagy erőfeszítést jelent – az ashram tehát a spirituális belső munka és a szellemi elvonulás helyszíne. Az évszázadok során a működése és a szerepe jelentősen átalakult, de az alapvető szellemisége megmaradt.
Bár a modern ashramok kényelmesebbek, a napirend (dinacharya) továbbra is szigorú és a természet ritmusára épül.
Egy átlagos napirend az ashramban
Házirend és etika
Igen, a legtöbb ashram ma rendkívül nyitott, de különböző típusok léteznek:
A jógikus életmód nem attól válik valódivá, hogy másfél órát töltünk a matracon, hanem attól, hogyan jelenik meg a nap többi 22,5 órájában.
A mikro-gyakorlatok lényege a rendszeresség: sok kicsi, tudatos pillanat a nap folyamán összeadódik, és lassan átalakítja a gondolkodásmódunkat és az életminőségünket.
A jógikus életmód ma nem egy merev szabályrendszer, hanem egy tudatossági eszközrendszer. Nem elszakadni kell a modern világtól, hanem megtanulni egyensúlyban élni benne. Nyugaton és Keleten egyaránt a rohanó hétköznapokból való visszatalálást jelenti önmagunkhoz.
Ha érdekel, honnan indult ez az egész, és hogyan jutott el a jóga az Indus-völgyi civilizációtól a mai stúdiókig, olvasd el a jóga történetéről szóló cikkemet is – onnan is sok minden érthetőbbé válik ebben a témában.
Következő cikkemben, a jógikus életmód a gyakorlatban című írásban megmutatom, hogy az én életemben hogyan van jelen ez a jógikus életmód, hogy tudom ezt a mindennapokba beépíteni, fenntartani. Tarts velem majd ott is és ha van kedved oszd meg velem a saját tapasztalataidat ebben a témában. 🙂